Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Mosoni-Duna

A Mosoni-Duna a Duna déli fattyúága. A ma már szlovák Oroszvár (szlovákul Rusovce) és Dunacsún (Čunovo) között ágazik ki a Dunából. Végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km megtétele után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Maga a Szigetköz pedig nem más, mint az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna közé zárt (nagy) sziget. A Mosoni-Duna Magyarországi szakasza 121,5 km, ebből a vízitúrák során jellemzően a Rajka és Győr közötti 106 km-t evezzük, de természetesen tovább is lehet menni Vénekig. Győrnél már egész folyó szélességűvé válik a Mosoni-Duna, hiszen itt ömlik bele a Rábca és a RábaBár a sajtóból ismert, hogy a meder folyamatos mélyülése és a nem elégséges vízszint miatt pont Győrnél nyaranta jóformán kiszárad, még motorcsónakkal közlekedni is sokszor bajos. A Mosoni-Duna régen a Győri vár védelmében komoly szerepet játszott, ma pedig a Győr feeling egyik letéteményese.

A
Kisalföld egész területén három millió évvel ezelőtt még a Pannon-tenger hullámzott. A nyugatról ebbe torkollt folyók hordalékának köszönhetően a terület félsós deltavidékké alakult, majd végleg szárazulattá vált. A pliocén kor végére az Ős-Duna Kárpát-medencébe való betörési pontja megváltozott, folyásiránya, a korábbi déliről kelet felé fordult, így kialakult a mai vízrendszer ősi formája.

A Mosoni-Duna vízrendszere a Lajta folyó, a Lajta balparti csatorna és a Lajta jobb parti csatorna dombvidéki vízgyűjtőjét, valamint a Rábca vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta magyarországi vízgyűjtő területe 71,2 km². Ezen területen a folyó alsó-szakasz jellegű, kis esésű. A Lajta-menti területek talaja erősen vízvezető, általában vékony fedőréteggel, ezért árvízkor nagy mennyiségű fakadóvíz keletkezik. A Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km². A Fertő tó és a Répce árapasztó hatása miatt a redukált vízgyűjtőterület a Hanság főcsatorna torkolatáig 2 000 km². A csatorna belvizeken kívül külvizeket is befogad. Befogadója a Mosoni-Duna. A vízfolyás része az Ikva-Hanság-Rábca levezetőrendszernek. Felső szakasza a belvizek levezetésén kívül öntözésre szolgál a Nyirkai, a Királytói és a Kisrábatoroki duzzasztók segítségével.

A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak a medrében, ezért tekintélyes nagyságú meder alakult ki, mely nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 méter, mélysége 3-4 méter. Szabályozás előtti vizei gyakran pusztítottak Győr környékén. Ezért a Mosoni-Duna alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt az Iparcsatorna megépítése is.

Az 1980-as években Győrnél elvégezték a „püspökerdei átmetszést”, amely a Szúnyog-sziget keleti végétől indulva, délkeleti irányban nyílegyenesen, az ennek megfelelő szerényebb esztétikai értékkel :) vezet a Rábca torkolatához. Az „új” meder hossza 2200 méter, ami 4250 méter hosszú szakaszt rövidített le. A töltések magassága a tengerszinthez képest 115,9 méter. A fenékszélessége 75 méter, a tetőszélessége 120 méter. A töltések tengelytávolsága 250 méter. Az új folyószakasz 2,5-3 méter mély. Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így vízisport versenyek megrendezésére alkalmas.

A régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egy zsilippel lezárták. Itt egy lassú folyású mesterséges morotva alakult ki, amely ragyogó fürdőzőhely és a győriek, talán a Siófoki társ után Aranypartnak nevezik. (Forrás: wikipédia és saját kútfő (különösen a spekuláló részek)